A 2012 decemberi műsoroktól kezdve az archívum a Csanna blogon érhető el.
Bojár Gábor volt a vendégünk december 19-én. Hogyan lesz fizikusjelöltből világhírű üzletember? Miért ne féljünk minden területen a legjobbakat alkalmazni? A Graphisoft után az oktatás területén is maradandót alkot: mit kapunk, mit várunk a Harvardról, Yale-ről hallgatókat fogadó AIT-től? Milyen tudományirányítási, innovációs stratégiákat tart követendőnek? Mit tanácsol a mai fiataloknak?
Volt témánk bőven.
December 12-én, szerdán délelőtt 10-től 11-ig Falus Andrással, Széchenyi-díjas magyar kutatóval arról beszélgettünk, hogy a környezetünk, életmódunk miként befolyásolja örökítőanyagunkat és ezáltal életkilátásainkat, sőt, utódaink életkilátásait. Ennek fontosságát, a legfrissebb tudományos eredményeket nem lehet elégszer hangsúlyozni. Éppen ezért, Kopp Mária támogatásával és buzdításával fogott bele Falus András az EDUVITAL egészségnevelési program hazai megalapításába. Kopp Mária örökségéről, a program eddigi eredményeiről is beszélgetünk.
Mi is az sejtterápia, génterápia? Mennyire használja ezeket ma az orvostudomány a kezeléseknél? Hogyan lehet a csontpótlást kötőszöveti őssejtekkel megoldani? December 5-én, szerdán délelőtt 10-től 11-ig Tátrai Péter sejtbiológussal, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatójával beszélgettünk.
Vajon a kutyák milyen szociális segítő szerepben tehetnek az emberekért? Vendégeink erről meséltek: Gulyás Viktória, akit mozgássérültként segíti kutyája, és Dr. Bródy Andrea, a Kutyával az Emberért Alapítvány munkatársa, nevelőszülő és kiképző kutyástul látogatott el hozzánk. Műsorvezetőtársammal, Horváth Anitával 2012. április 27-én kérdeztük őket a Rádió Q stúdiójában.
Kutyával az emberért a Rádió Q-ban by mecsanna16
Gervai Judit és munkatársai a sok kismama számára ismerős Idegen Helyzet Teszt „minidrámájában” a gyermek kötődési viselkedését figyelik meg új környezetben, idegen személy jelenlétében, illetve az anya pár perces távollétében. A fő kérdés, hogy az anyai viselkedésen és egyéb környezeti hatásokon túl mi befolyásolja a kötődés minőségét. Az utóbbi 12 évben a magyar kutatások jelentősen hozzájárultak a környezetcentrikus felfogás megváltoztatásához. A genetikai vonatkozások ma már e téren is megkerülhetetlenek.
2012. március 2-án beszélgettem vele a Rádió Q stúdiójában.
Beszélgetés Gervai Judittal a korai kötődésről by kepletesbeszed2
Gulyás László informatikussal hálózatot kutattunk és hálózatot szimuláltunk. Szociális hálózatok, tudományos publikációk, közlekedési dugók és adócsalók is a hálónkba akadtak 2012. február 24-én a Rádió Q stúdiójában:
Beszélgetés Gulyás László informatikussal by kepletesbeszed2
Kiss Lászóval, a 2009-ben Ausztráliából hazatérő csillagásszal többek között exobolygókról, azaz idegen csillagok körüli bolygókról és a földön kívüli életet lehetőségeiről beszélgettünk január 20-án.
Beszélgetés Kiss László csillagásszal by mecsanna16
Fotó: Mayer András, Mindentudás Egyeteme 2.0
Czeizel Endre kivételes költők, muzsikusok, festők és természettudósok genetikai elemzése után talán a legnehezebb fába vágta a fejszéjét: matematikus géniuszokról készített számvetést. A tíz elméleti és öt alkalmazott matematikus – többek között Bolyai János, Erdős Pál, Rényi Alfréd és Neumann János – családfa- és személyiségelemzése egyedülálló matematikatörténeti tudásanyagot alkot. Emellett a múlt talentumainak elemzése a jelen tehetségeinek jövőjét alapozhatja meg.
Czeizel Enrével Matematikusok, gének, rejtélyek című, a napokban megjelenő könyvéről november 25-én beszélgettem a Rádió Q stúdiójában:
Czeizel Endre a matematikus géniuszokról by mecsanna15
Fotó: 168ora.hu
Képletes beszéd Szüts Dáviddal by mecsanna14
Kitüntetett szerepe lehet embereknek és sejteknek is. Acsády Lászlóval, a KOKI neurobiológusával mindkét esetről beszélgettünk. Hiszen Szentágothai János és Freund Tamás személye a magyar agykutatásra hatalmas hatást gyakorolt. Ugyanígy lehetnek agyunkban is nagyhatású sejttípusok. Ezek vizsgálata a hippokampuszban és a talamuszban fontos eredményekkel járulhat hozzá az alvás-, memória és empátiakutatásokhoz. Október 21-én ezeket a témákat jártuk körül a Rádió Q stúdiójában.
Képletes beszéd Acsády Lászlóval by user1010425
Fotó: zoldenergetika.hu
"A kísérletből egyértelműen kimutatható volt, hogy az adakozó önzetlen egyedeket sokkal szívesebben támogatták a többiek, mint az önzőket. Az adakozó viselkedés hosszú távon előnyös, hiszen a befektetett támogatást mások önzetlenül jutalmazták." - ez az idézet Scheuring István cikkéből való. Az együttműködés erejét tudományosan is vizsgálja evolúciós játékelmélettel foglalkozó kutatásaiban, gyakorlatban pedig önkéntesként tapasztalja.
Az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének oktatójával szeptember 30-án beszélgettem a Rádió Q stúdiójában ökológiai modellezésről, evolúcióról és a maratonról.
Képletes beszéd Scheuring Istvánnal by mecsanna13
Fotó: batortabor.hu
Az igazi matematikus nem halmozza az élvezeteket, hanem élvezi a halmazokat. Ezzel a szakállas viccel vezetem be szakállas vendégemet: Katona Gyula, Széchenyi-díjas matematikus járt a Rádió Q stúdiójában 2011. szeptember 9-én. Rényi Alfrédról (a képen balra), halmazrendszerekről, kriptográfiáról beszélgettünk az idén 70. születésnapját ünneplő tudóstanárral.
Szenzációs eredményként a műsor folyamán megcáfoltuk Bëlga kutatók Halmaz-sejtését is! Részletek itt:
Katona Gyula matematikus by mecsanna13
Sokakat meglephetett, amikor Watson, az IBM szuperszámítógépe a nyelvi humorban, talányos megfogalmazásokban gazdag Jeopardy! elnevezésű vetélkedőn győzedelmeskedett a kvízjáték legjobbjai felett. Vajon ez csupán kedves játszadozás? Vagy mérföldkő az emberiség életében? A gépek értsék a nyelvünket, cél az emberi agy rekonstruálása? Váradi Tamással, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettesével Watsonról, az itraslete4-ról és történelmi traumákra vonatkozó szövegek tartalomelemzéséről beszélgettünk július 15-én a RádióQ stúdiójában.
Képletes beszéd: Nyelvtechnológia Váradi Tamással by mecsanna12
Buda Béla Képletes beszéd by mecsanna12
Fotó: Kurucz Árpád (nol.hu)
Hogyan lehetséges, hogy a rumosnak hitt rumaromás kólától berúgott egy egész társaság? Miért hat az olasz nőkre nyugtatólag, míg az olasz férfiakra serkentőleg a kék tabletta? Vajon miért ódzkodnak az orvosok a halálközeli állapotok vizsgálatától?
Dr. Bárdos Györggyel, az ELTE oktatójával pszichológiai és biológiai megközelítéssel beszélgettünk a placebo-hatásról és a halálközeli élményekről június 10-e estéjén.
Képletes beszéd 24. - Bárdos György by Csanna3
Kiterített fagyos hálóm
az ég, ragyog -
jeges bogai szikrázón
a csillagok.
József Attila Háló című versének utolsó versszakával zárja Az Internet természete című könyvét Ropolyi László. A tudománytörténeti és -filozófiai vizsgálat a reformáció hitválsága és a mai kor tudásválsága közötti párhuzamot is kifejti. Milyen következtetéseket vonhatunk le az analógia nyomán, hogyan alakul a tudományos élet és a tudáshoz való viszonyulásunk?
Ropolyi Lászlóval május 20-án beszélgettem a Rádió Q stúdiójában:
Képletes Beszéd - Ropolyi László by Csanna3
"Mély kapcsolatot áll fenn a humor és a tudományos felfedezés között. Mindkettőnek alapvető vonása a látszólag össze nem függő dolgok közötti kapcsolat felfedése." Arthur Koestler gondolatát Schubert András vezette fel a beszélgetésünk elején. András és másik vendégem, Soós Sándor mindennapjaikban is gyakorolják a látszólag össze nem illő dolgok összekapcsolását: a tudománymetriával foglalkozó kutatók zenéléssel, vagy éppen gyermekkönyv írásával töltik kevéske szabad idejüket.
A 2011. április 29-ei kicsit klarinéthanggal, kicsit Darwinnal, kicsit sporttal és kicsit Szöszmösszel átszőtt Képletes beszéd itt meghallgatható:
Képletes beszéd 22. - a tudományról, sportról és zenéről by Csanna2
Keresd mindig a lehetőséget! - Talán így fogalmazható meg az április elsejei beszélgetés útravalója. Kajtár Máté veszélyes folyadékok földalatti tárolására fejlesztett ki egy új technikát. Triplafalú tartálya nemzetközi díjakat, magyar szabadalmat és a napokban leadott európai szabadalmi kérelmet fialt.
Szabó Dániel a Your Big Year nemzetközi verseny döntőjébe jutott egy Facebook-posztban felfedezett felhívásnak köszönhetően. Király Annamária pedig az Innovation Playground egyik elindítójaként egy önfenntartó oktatási formával kívánja segíteni az újítóan gondolkodó hallgatók eredményességét. A fiatalok nemrég tértek haza New Yorkból, ahol a Kairos Society Summiton jártak Weszl Miklós mentorálásával, aki orvosi kutatásai mellett a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének innovációs vezetője.
Négy vendégemmel egy órára megváltottuk a világot:
Ováció az innovációnak by Csanna2
Nyestek, mókusok és sünök: a láthatatlan szomszédok sok keserűséget okozhatnak. Védekezzünk ellenük, vagy védjük őket? Ronkayné Tóth Máriával, az ELTE Urbanizációs Munkacsoportjának alapítójával beszélgettem március 4-én, pénteken este nyolckor.
Fotó: greenfo.hu
Mit keresünk a Marson? Hány karórája van egy NASA-kutatónak? Milyen, ha nem egy villába, hanem egy Mars-szimulátorba zárunk be pár űrhajóst több mint egy évre?
Vendégeim a Föld nevű bolygóról: Sík András geográfus, planetológus és Turczi Dávid NASA-látott szoftverfejlesztő. Február 18-án este nyolckor a Rádió Q stúdiójában beszélgettünk:
Képletes beszéd 19., Űrkutatás by Csanna
Több mint tíz éve, hogy Bill Clinton ünnepélyesen bejelentette, hogy a genetikusoknak sikerült szinte teljes hosszában feltérképezniük az emberi genomot.
Vellai Tiborral, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetőjével többek között erről a tíz évről, öregedéskutatásról, nemek közti különbségekről beszélgetünk február 4-én, pénteken este nyolctól kilencig.
A beszélgetés itt hallgatható meg:
Képletes beszéd 18. Vellai Tibor genetikus by mecsanna8
Az immunrendszerről először az Egyszer volt az élet című rajzfilm "rendfenntartói" jutnak eszembe, akik szélsebesen ott teremnek a szervezetünk veszélyeztetett pontjain. Erdei Anna, az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének vezetője látogat el december 10-én este 8-kor a Rádió Q stúdiójába, hogy a magyar immunológiai kutatásokról meséljen.
A beszélgetés itt hallgatható meg:
Képletes beszéd 17., Immunológia by mecsanna8
Írott formában is élvezhetitek a műsorokat, eddig négy cikk született a Képletes beszéd adásai alapján.
Az első bevezető cikként jelent meg, és a Gazda Istvánnal, Bartholy Judittal, Czigler Istvánnal, Nagy Balázzsal, Lukács Andrással és Palugyai Istvánnal készített műsorokból idézek benne. Itt olvasható: Tudományos adó-vevő.
A másodikban a tudomány bolondjairól, azaz Fenyvesi Kristófról, Miklósi Ádámról és Kóczy Lászlóról van szó, ide kattintva bebocsátást nyerhettek az Őrültek házába.
A harmadikban pedig Szemerédi Kepes Annával és Bárány Imrével adunk képet a palettát ragadó matematikusokról, ezt ide kattintva találhatjátok meg: Ecsetelő matematikusok.
A negyedikben Galántai Zoltánnal féltjük a modern értelemben vett tudományt és személyiséget. Az vagy, amit elolvasol?