"Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben." - mondta Mark Twain, mit sem sejtve arról, hogy a mennyire megfogta a 21. század egyik legnagyobb problémáját. A sorozatos esőzések, az árvíz okozta hatalmas károk, a fél évvel ezelőtti Koppenhágai Klímakonferencia mind-mind az éghajlatváltozás vészvillogói.

Bartholy Judit, a meteorológia 'nagyasszonya', az ELTE Meteorológiai Tanszék vezetője. Elsősorban a globális éghajlatváltozás regionális leskálázásával, modellezésével, a városok éghajlat-módosító hatásával, a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeivel, valamint a szélsőséges éghajlati eseményekkel foglalkozik.

A Mindentudás Egyetemén 2004-ben tartott előadása bevezetőjében ezt írja: "Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Okolható-e az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás s az így erősödő üvegházhatás az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak gyorsabb és szenzációéhesebb a hírközlés globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése?"

 

Az MTA Földtudományok Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetikai és Környezeti Albizottsága május eleji együttes ülésén arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen lehetőségek vannak a szén-dioxid összegyűjtésére és visszasajtolására a földtani szerkezetekbe. Az MTA beszámolója így ír Falus György előadásáról:

" Falus György, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa a klímaváltozás okaival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az emberi tevékenység csak az egyik komponens. A szén-dioxid-kibocsátásra nem csupán érdemes, hanem kell is figyelni. Az európai uniós szabályok szerint 2013 januárjától minden kibocsátó köteles fizetni, ezért a gazdaságilag lehető legkedvezőbb megoldást kell megtalálni. Falus György szerint az egyik ilyen lehetőség a visszasajtolás. Ennek kereteit az unió szintén próbálja megteremteni, például azzal, hogy egy tavaly elfogadott direktíva együttesében kimondta: a tagállamoknak fel kell mérniük a földalatti tárolás lehetőségeit. Falus György egyetértett Pápay Józseffel abban, hogy a magyar szakemberek ismerik a hazai viszonyokat és a potenciális szén-dioxid-tárolásra alkalmas helyeket. – Kis túlzással, ha a pénz nem számítana, néhány éven belül meg lehetne kezdeni ezek feltöltését – fogalmazott. Szerinte akár megvalósul ez a lehetőség, akár nem, a magyar tudomány nyer a vizsgálódással, hiszen a következő években bizonyos földtani kutatásokat el kell majd végezni."

 

Június 18-án, este 8-tól 9-ig többek között a klímakutatás történetéről, az Országos Meteorológiai Szolgálat vadonatúj szuperszámítógépéről, az árvíz okairól és a szén-dioxid-visszasajtolás lehetőségeiről, veszélyéről beszélgetünk Bartholy Judittal és Falus Györggyel.

Képletes beszéd 3., 2010.06.18. by mecsanna1

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.