Jövő idő, feltételes mód

2010.11.26. 02:31

Mi minden változott, amióta "beszálltunk az Internetbe"? A webkettő mintájára elnevezett könyvkettő projekt mit mond az irodalom jövőjéről? És valóban: kívül tágasabb, irány az űr?

November 26-án, pénteken este nyolctól Delphoi-ból jelentkezünk Galántai Zoltán jövőkutatóval.

A beszélgetés itt hallgatható meg:

Képletes beszéd - Jövőkutatás by mecsanna7

(Fotó: Túry Gergely, HVG)

Út a mínusz kilencedikre

2010.11.12. 09:23

Nanotechnológia, "molekuláris mesterlövészet" és tudománynépszerűsítés - ma este nyolctól Paszternák Andrással és Peták Istvánnal beszélgetek.

Rádió Q 99.5!

A műsorban Paszternák András mellett végül Mihalik Rudolf vett részt, képviselve Peták István kutatásait is. A beszélgetés itt hallgatható meg:

Képletes beszéd 15. - Nanotechnológia by mecsanna7

(Fotó: nol.hu, chemres.hu)

Kutyakutatás

2010.10.29. 08:30

Kutya-ember hasonlóságokról, MOGI Robiról, a kutyarobotról és a Fékevesztett evolúcióról beszélgetek Miklósi Ádámmal, az ELTE TTK Etológia Tanszékének vezetőjével október 29-én, péntek este nyolctól kilencig.

Rádió Q 99.5!

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 14., Miklósi Ádám by mecsanna6

Zöldszemes. Ostoros?

2010.10.10. 15:11

Civil erő, civil összefogás? Mit érhet el 215 civil szervezet egy olyan dokumentum véleményezésével, amely "kifelejti" a civil szervezeteket mint a társadalom szereplőit?

Az Új Széchenyi Tervről írt véleményezésről, illetve az október 11-én Matolcsy Györgyhöz, nemzetgazdasági miniszterhez címzett levél mellett a kolontári tragédia üzenetéről, valódi jelentéséről és a cacúni csúcs lesz a péntek esti műsor témája.

Október 15-én este 8-tól  Benkő Dániel, a WWF projektvezetője és Fidrich 'Fidusz' Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse lesz a vendégem.

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 13., Az Új Széchenyi Terv zöld szemmel by mecsanna6

Ha Kóczy László és Szabó György is eljön a műsorba, akkor fejenként 30-30 perc áll majd rendelkezésükre. Ha csak az egyikük érkezik meg, akkor övé az egész műsor. Ha mindketten távol maradnak, akkor külön-külön műsorba meghívom őket, hogy biztosan eljöjjenek, így ekkor 60-60 perc jut nekik. Vajon hogyan döntenek? Lesz műsor péntek este?

Remélem, hogy nem a kecsegtető legnagyobb összműsoridőre hajtanak, hanem a közös szereplésre. Ebben az esetben október elsején, este nyolctól a játékelmélet kérdéseit boncolgatjuk a matematikus-közgazdász és a fizikus szemével: evolúciós játékelmélet, felvételi rendszer, nemzetközi egyezmények és még sokan mások szolgáltatják a körítést.

Rádió Q 99.5!

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 12., Játékelmélet by mecsanna5

'Hídemberek'

2010.09.08. 17:00

Az alkotás vágyát jó esetben mind művész, mind tudós birtokolja. A kísérletezés, próbálkozás, új világ teremtése kötheti össze a művészet és tudomány világát.

Két 'hídember' lesz a beszélgetőpartnerem szeptember 10-én, pénteken este nyolctól.

Fenyvesi Kristófot, az idei Bridges Világkonferencia főszervezőjét, az Élményműhely egyik motorját augusztus végén sikerült mikrofonvégre kapnom, ugyanis jelenleg Finnországban vesz részt filozófia doktori képzésben. A stúdióban a formatervező-gépészmérnök végzettségű Kelle Antalt látom vendégül, aki így ír magáról:

"Az általam létrehozott tárgyak másságuk miatt megismerésre vagy újraértékelésre kínálják magukat, a velük kapcsolatba került személyeket nem szorítják előre megírt szabályok közé. Tárgyaim gyakran valamilyen filozófiai, fizikai vagy matematikai problémát is magukban rejtenek. A végtelenségig leegyszerűsített, de nem primitív formákra törekszem. Míg egy hagyományos műalkotást csak statikusan lehet szemlélni, addig tárgyaim aktív közreműködésre invitálnak.
Az ArtFormer szemlélettel készült tárgyak egyszerre integrálják magukba a művészi és formai tartalmakat."

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 11., 2010. szeptember 10. by mecsanna5

Tudományt a népnek?

2010.08.26. 02:32

Vajon hogyan érdemes népszerűsíteni a tudományt? Vannak 21. századi Öveges professzorok? Életképes lehet ma a hatvanas évek népszerű vetélkedője, a Ki miben tudós?

A tudománynépszerűsítésről és -kommunikációról lesz szó augusztus 27-én, pénteken este nyolctól a Rádió Q (99.5) stúdiójában. Három vendégemmel, Palugyai Istvánnal, a Tudományos Újságírók Klubjának elnökével, Zsiros László Róberttel, a Szertár készítőjével és Bartók Marcellel, a Tudományos Hasznos Emberi kezdeményezés projektvezetőjével beszélgetünk tudományról, népről, tudományszerűségről, tudománynépszerűségről.

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 10., Tudománynépszerűsítés by mecsanna4

Egy kis mARTematika

2010.08.12. 18:46

"A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció, fantázia, nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet a tudománynak. Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén." - Kodály Zoltánhoz hasonlóan gondolkodott Szemerédi Kepes Anna, Szemerédi Endre felesége és Bárány Imre. A nagyhatású matematikus, a hetvenéves Szemerédi Endre tiszteletére rendezett konferencia és a hozzá kapcsolódó Művészet a matematikusok világában cimű kiállítás két szervezője látogat el a studióba.

Augusztus 13-án, pénteken este 8-kor Szemerédi Kepes Annával, világlátott spanyol- és orosztanárnővel, valamint Bárány Imre matematikussal életútjuk mellett matematika és művészet, humán és reál, kocka és gömb összefonódásáról beszélgetek.

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 9. Matematika és művészet by mecsanna4

Amerika, az ígéret földje – ez sokunk első asszociációja, ha az Atlanti-óceán másik oldalára gondolunk. Két feltalálópáros találmánya tavasszal az Egyesült Államokban járt – ez a látogatás feltehetőleg mindkét találmány életében nagy jelentőséggel bír.

Sugár Krisztina és Simon Dávid a Szent Margit Gimnázium végzős diákjaiként a 21 éven aluliak Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyének döntőjén jártak San Joséban, ahol egy második díjat és egy különdíjat zsebeltek be. Vívmányuknak, a hulladékhő pumpának, egy róluk elnevezett kisbolygót is köszönhetnek.

Pár héttel előttük járt az USA-ban Weszl Miklós, a Semmelweis Egyetem Szövetépítő Munkacsoportjának kutatója. A Kairos Society new yorki csúcstalálkozóján idén először vettek részt magyarok is, ahol a kutatóorvos Lacza Zsomborral közösen kifejlesztett csontrekonstrukciós eljárása döntőbe került. 

Augusztus 6-án este 8-tól a múlt heti adás ismétlését hallgathatjátok meg, a stúdióban Sugár Krisztina és Simon Dávid mellett Lacza Zsombor és Weszl Miklós látogat el.

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 8. - Innováció by mecsanna3

Július 23-án este 8-tól Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke látogat el a Rádió Q stúdiójába. A beszélgetés apropója az a július 2-ai tízoldalas dokumentum lesz, amely 50 civil szervezet összefogásából született. Ebben általánosabb alapelvek mellett konkrét feladatokat, ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára, az intézményrendszertől kezdve a köznevelésen át az energiafüggőségig.

Péntek este 8-tól 9-ig a három hete benyújtott ajánlás mellett a Levegő Munkacsoport eddigi munkásságáról, a hazai zöld civil szervezetek helyzetéről beszélgetek Lukács Andrással.

Az adás itt meghallgatható:

Képletes Beszéd 7. - Lukács Anrás (Levegő Munkacsoport) by mecsanna3

 

Nagy Balázs, A Földgömb című magazin főszerkesztője 2010 első tematikus túráján, lelkes olvasókkal és kutatókkal együtt hódította meg Dél-Amerikában a világ legmagasabb vulkánját, az Ojos del Saladot, magyarul a Sós szemeket. Az extrém körülményeket kedvelő kutató - az Antarktiszon töltött hónapok is ezt igazolják - így mesélt a lényegében „sótakaróval” fedett területről az origo.hu-nak:

„A látvány sok nehézséget feledtetett. Ott van az ember körül rengeteg 6000 méteres vulkán, érdekes vulkáni formákkal, kráterekkel, lávafolyásokkal. Vörös, sárga, barna színű lejtőkkel, színes tavakkal, amelyek a fehér-kék-zöld minden színében pompáznak, leginkább egy szürreális képre emlékeztet az egész. A vidék kutatása azonban sajnos még nem ért el olyan szintet, amilyet valójában megérdemelne.”

Július 9-én, pénteken este 8-tól a Képletes beszéd vendége Nagy Balázs lesz, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa, akivel többek között A Földgömb főszerkesztéséről, a magyar felfedezőkről és extrém expedícióiról beszélgetünk. 

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 6. - Nagy Balázs by mecsanna2

 

"- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse."(részlet Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művéből)

A rózsákról, azaz a tehetségekről fogunk beszélgetni július 2-án, pénteken este 8-tól a Rádió Q stúdiójában Havass Miklóssal, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik alelnökével.

Mi is az a tehetség? Mennyire lehet hatékony egy tehetséggondozó szervezet? Mibe szólhatnak bele? Milyen a természettudomány-tanítás helyzete ma Magyarországon? Lesz kémiatanár húsz év múlva?

Az beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 5., 2010.07.02. by mecsanna2

Június 25-én, pénteken este 8-tól Czigler Istvánt, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének igazgatóját látom vendégül. Az életútjáról, kutatásairól szóló beszélgetést két dolog teszi aktuálissá: egyrészt nemrégiben jelent meg egy nemzetközi tanulmánykötet, melynek társszerzője és -szerkesztője volt, másrészt az általa vezetett kutatóintézet Űrkutatási Csoportja részt vesz a Mars500 kísérletben, "legénységük" június elején foglalta el helyét a moszkvai szimulációs bázison, hogy az izoláció hatásait vizsgálják.

Czigler István 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést érdemelte ki az időskori kognitív változások mechanizmusainak tudományos feltárása, az idős korban növekvő jelentőségű „szakértői tudás” elemzése, a „bölcsesség” tudományos kutatása terén elért eredményei elismeréseként.

A június 25-ei adásban Czigler Istvánt kutatói múltjáról, a megjelent tanulmánykötet eredményeiről, a pszichológia és az űrkutatás kapcsolatairól, a technikai fejlődés és a figyelem kölcsönhatásaról fogom kérdezni.

A beszélgetés itt meghallgatható:

Képletes beszéd 4., 2010.06.25. by mecsanna1

 

 

"Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben." - mondta Mark Twain, mit sem sejtve arról, hogy a mennyire megfogta a 21. század egyik legnagyobb problémáját. A sorozatos esőzések, az árvíz okozta hatalmas károk, a fél évvel ezelőtti Koppenhágai Klímakonferencia mind-mind az éghajlatváltozás vészvillogói.

Bartholy Judit, a meteorológia 'nagyasszonya', az ELTE Meteorológiai Tanszék vezetője. Elsősorban a globális éghajlatváltozás regionális leskálázásával, modellezésével, a városok éghajlat-módosító hatásával, a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeivel, valamint a szélsőséges éghajlati eseményekkel foglalkozik.

A Mindentudás Egyetemén 2004-ben tartott előadása bevezetőjében ezt írja: "Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Okolható-e az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás s az így erősödő üvegházhatás az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak gyorsabb és szenzációéhesebb a hírközlés globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése?"

 

Az MTA Földtudományok Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetikai és Környezeti Albizottsága május eleji együttes ülésén arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen lehetőségek vannak a szén-dioxid összegyűjtésére és visszasajtolására a földtani szerkezetekbe. Az MTA beszámolója így ír Falus György előadásáról:

" Falus György, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa a klímaváltozás okaival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az emberi tevékenység csak az egyik komponens. A szén-dioxid-kibocsátásra nem csupán érdemes, hanem kell is figyelni. Az európai uniós szabályok szerint 2013 januárjától minden kibocsátó köteles fizetni, ezért a gazdaságilag lehető legkedvezőbb megoldást kell megtalálni. Falus György szerint az egyik ilyen lehetőség a visszasajtolás. Ennek kereteit az unió szintén próbálja megteremteni, például azzal, hogy egy tavaly elfogadott direktíva együttesében kimondta: a tagállamoknak fel kell mérniük a földalatti tárolás lehetőségeit. Falus György egyetértett Pápay Józseffel abban, hogy a magyar szakemberek ismerik a hazai viszonyokat és a potenciális szén-dioxid-tárolásra alkalmas helyeket. – Kis túlzással, ha a pénz nem számítana, néhány éven belül meg lehetne kezdeni ezek feltöltését – fogalmazott. Szerinte akár megvalósul ez a lehetőség, akár nem, a magyar tudomány nyer a vizsgálódással, hiszen a következő években bizonyos földtani kutatásokat el kell majd végezni."

 

Június 18-án, este 8-tól 9-ig többek között a klímakutatás történetéről, az Országos Meteorológiai Szolgálat vadonatúj szuperszámítógépéről, az árvíz okairól és a szén-dioxid-visszasajtolás lehetőségeiről, veszélyéről beszélgetünk Bartholy Judittal és Falus Györggyel.

Képletes beszéd 3., 2010.06.18. by mecsanna1

 

Június 11-én, péntek este 8-tól körülbelül másfél kilóról, 400 000 kilométerről és tízmilliárd bitről - azaz az emberi agyról fogunk beszélgetni Lőrincz Andrea és Nusser Zoltán agykutatókkal. Az aktualitást egy májusban megjelent Science-cikk adja: a szerzőpáros magyar kutatócsoportjával a tanulás idegrendszeri alapjának, a neuronok közötti kapcsolatok megerősödésének egy évtizedek óta tisztázatlan szegmensét bizonyította.

Lőrincz Andreáról egy ösztöndíjpályázat ismertetésében ezt írják:

" Lőrincz Andrea tudományos munkája során áttörő eredményeket ért el az agykérgi neuronális hálózatok megismerése terén. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, a Bolyai János kutatási ösztöndíjas elsőszerzős közleményei olyan jelentős nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, mint a Nature Neuroscience, a Journal of Neuroscience vagy a Proceedings of the National Academy of Sciences USA. Elmondta, szeretné a Japánban elsajátított, a fehérjék lokalizálásában jelentős eljárást itthon meghonosítani és alkalmazni.

Csapata a Wellcome Trust-tól igen jelentős (több mint 100 millió Ft értékű) nemzetközi kutatási támogatást nyert el, ennek segítségével kívánják munkájukat folytatni. Az mta.hu-nak Andrea azt is elárulta, legfontosabb terve most elsősorban a családalapítás. Szintén kutató férjével szeretnének gyerekeket, és biztos abban, hogy ez a jövőkép csak elősegítené tudományos munkásságát."

 

 

Nusser Zoltánról eddigi munkásságáról pedig ezt olvashatjuk a Természet Világában:

"Nusser Zoltán 1968. október 17-én született Bonyhádon, ahol általános iskolai és középiskolai tanulmányait is folytatta. 1987-ben felvételt nyert a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemre. Az egyetem befejezése után az Oxfordi Egyetemen a Hertford College vette fel doktorandusz diákjai közé, ahol Somogyi Péter professzor irányítása alatt tanult neurobiológiát. Disszertációjával elnyerte az első Glaxo-Wellcome-díjat, melyet a legjobb PhD-dolgozatnak ítél oda az angol agykutató társaság. Oxfordi tanulmányait követően a Londoni Egyetemen tanult idegélettant. 1998-tól Los Angelesben folytatta élettani kutatásait Módy István professzor laboratóriumában.

Nusser Zoltán 2000 nyarán hazatért Magyarországra, ahol az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében megalapította a Celluláris Idegélettan Laboratóriumot. Jelenleg a német Boehringer Ingelheim Alapítvány, az amerikai Howard Hughes Medical Institute és az angol Wellcome Trust ösztöndíjasa. Kutatásait számos rangos díjjal is elismerték. Az MTA doktora címet 34 évesen szerezte meg. Az elmúlt három évben 7 nemzetközi pályázaton több mint 2,5 millió dollárt nyert kutatásai támogatására. "

 

Többek között az agykutatás történetéről, legújabb felfedezésük lehetséges utóéletéről, az emlékezetromlás folyamatának pontosabb megértéséről beszélgetünk most pénteken.

 

A 2. adás itt meghallgatható:

Képletes beszéd 2., 2010.06.11. by mecsanna

 

Június 4-én, pénteken este 8-kor világpremier várható, elindul a Rádió Q tudományos műsora! Az első adás főtémája a tudományfinanszírozás, vendégem lesz Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, akivel Széchényi 185 évvel ezelőtti felajánlásáról, a Magyar Tudós Társaság megalakulásáról fogunk beszélgetni.
Majd vendégül látom Sarkadi Balázst, orvost, biokémikust, őssejtkutatót, akivel konkrét kutatásain keresztül fogjuk körbejárni a tudománytámogatás kérdését.

Gazda István számtalan tudománytörténeti munkája között található a Magyar Tudományos Akadémiáról és Széchényiről szóló tanulmány, gyűjtemény is.

Gazda István valóban szakmája szerelmese: hihetetlen izgalmasan és színesen tud beszélni régmúlt és jelen összefüggéseiről. Milyen körülmények között alapították az MTA elődjét? Milyen nehézégekbe ütköztek? Mi volt a céljuk vele? Ma milyen szerepet tölt be az intézmény? Ezekre a kérdésekre keresünk választ.

Sarkadi Balázs bizonyos jellemzések szerint a hazai őssejtkutatás doyenje. Orvos, biokémikus, őssejtkutató, az MTA-SE Membránbiológiai Kutatócsoportjának vezetője. Komoly munkát végez az OTKA-pályázatok szakértői véleményezésében, a különféle kutatási pályázatokat értékelő bizottságokban, így tudomáényfinanszírozási kérdésekben mind saját, mind mások példáján keresztül láthatja a rendszer hiányosságait.

Mit érdemes ellesni a külföldi támogatási rendszerektől, miben jobbak, élhetőbbek? Milyen problémákat vet fel az alapkutatás-alakalmazott kutatás elkülönítése? Mennyiben könnyíti meg a helyzetét, hogy 2010-től az MTA rendes tagja?

Június 4-én, pénteken este 8-tól ezekről a kérdésekről beszélgetünk a RádióQ stúdiójában.

A beszélgetés itt meghallgatható:

(3:44-nél kezdődik a műsor)

Képletes beszéd 1. / 1. by mecsanna

Képletes beszéd 1. / 2. by mecsanna

Képletes beszéd 1. / 3. by mecsanna

Képletes beszéd 1. / 4. by mecsanna

süti beállítások módosítása